Hajó

Ember szállítására képes úszó, a víz sebességénél nagyobb sebességre képes alkalmatosság. Ha vitorlás, akkor lehet dingi, jolle, keeler, katamarán vagy bármi, de a lényeg, hogy a vitorlás, az mindig hajó, és soha, de soha nem csónak.

Hajó tulajdonképpen minden, ami a víz felszínén úszva embert és árut szállít úgy, hogy a sebessége vagy mozgásiránya eltér a víz áramlásától. Ha nem tér el, akkor az tutaj. 

Hajó tehát minden ladik, csónak, komp, vízibusz, kajak, kenu vagy vitorlás, ám ugyanez megfordítva nem működik: a vitorlás soha nem ladik, csónak vagy vízibusz, a vitorlás mindig hajó. A kikötők népe Rejtő Jenő óta sokat változott, így ma már nem inzultálják pádlival azt, aki „lecsónakoz” egy vitorlást, de abban biztos lehet az illető, hogy legközelebb nem hívják hajózni. 

A vitorlás hajókat a szél hajtja. A szelet az árbócra húzott vitorlák fogják be és hasznosítják, hogy erejét a hajó mozgási energiájává alakítsák. Ezt nagyon régen tudja az emberiség, de a modern vitorlázást akkortól eredeztetjük, amikor megtanultunk olyan vitorlázatokat készíteni, amikkel már hatékonyan meg lehetett közelíteni széllel szembeni célpontokat is. 

A vitorlás hajók sokfélék lehetnek a méret, a vitorlázat és hajótest kialakítása szerint. A legegyszerűbb és jól látható felosztás az egytestű, kéttestű (katamarán) vagy háromtestű (trimarán) felosztás, de ez a balatoni hajókról vajmi keveset árul el, lévén a tavon a hajók 99 százaléka egytestű. 

Ha a Balatonon nézegetjük a hajókat, előbb-utóbb feltűnik valahol egy kecses, hosszú testű, alacsony oldalmagasságú szépség, aminek orra és fardekkje hosszan kilóg a vízből. Na, ők a cirkálók, a Balaton köztiszteletben álló matrónái, nem egy közülük 70-80 éve hasítja a habokat. Ha ilyet látsz, vedd le a sapkád, és mormolj el valamit azok emlékére, akik ezeket a hajókat megőrizték a háború és az átkos alatt, majd pénzt és energiát nem kímélve felújították őket. 

A magas oldalfalú, nagy kajüttetős, széles fenekű, fürdődekkes (alacsony hátsó platform a csobbanáshoz) hajók a túravitorlások. Nem gyorsak, nem fürgék, ellenben kényelmesek és roppant biztonságosak. A hajósok egy része szereti ezeket mindenféle dehonesztáló jelzővel illetni, de ez balgaság: ők nem arra szolgálnak, hogy versenyezzenek velük (persze a Kékszalagon szép számmal elindulnak), sokkal inkább arra, hogy hosszú órákon és akár napokon át is jól érezhesse rajtuk magát mindenki.

Ha alacsony fardekkű, elölről hátrafelé szinte végig szélesedő, lapos fenekű hajót látsz rengeteg kötéllel mindenfelé, amin a kokpit aránytalanul hosszan nyúlik előre a kajüt rovására, akkor szinte biztosan valami modern rohanógéppel van dolgod. Ezek a kiképzésük miatt hajlamosak kiemelkedni a vízből és siklásba jönni, képesek gyorsabban haladni a szélnél, így hát általában nagyon sportos rajtuk az élet. 

Persze mindhárom típus között vannak átmenetek, sok tervező kísérletezik lakható rohanógépeket építeni, és a balatoni 50-es cirkálók sem klasszikus cirkálók, de ha ezt a három kategóriát megjegyezzük, nem leszünk teljesen felkészületlenek egy balatoni kikötőben, amikor a hajókra terelődik a szó.