Mi a teendő igazán nagy viharban?

A vitorlázás messze nem csak a kellemes szellőről és napsütésről szól, bármikor változhat az idő és a vízen nagyon is észnél kell lenned, hogy mit csinálj ilyenkor.

Ha beüt a nagy vihar, olyan, amiben lehetetlen az ismert módon, minimálisra redukált fokkal, grósszal vitorlázni, akkor először mérd fel, hogy merre tudsz zsebkendőnyi fokkal (grósz nélkül) menni.

Ez a hátszéltől jobbra és balra 40-50 fokos szögtartományt jelent. Ha ebbe beleesik olyan iránylat, amiben sokáig nem jön szembe a szárazföld (azaz praktikusan hosszában tudsz vitorlázni a tavon), akkor nincs nagy baj. Ne foglalkozz vele, hogy hova terveztél menni, válaszd ezt az iránylatot, és tényleg zsebkendőnyi fokkal tarts erre. A veszett szelek a Balatonon sem térben, sem időben nem szoktak sokáig kitartani.

Ha ezen a tartományon belül nincs olyan iránylat, aminél fél órán belül partot, vagy homokpadot ne fognál, akkor vagy bajban. Ilyenkor valamilyen módon le kell lassítanod a part felé haladást, aminek alapvetően két módja van, a hátszeles és a szembeszeles, a köztes tartományokban a hajó magatehetetlenül ki van szolgáltatva szélnek és a hullámoknak. 

A lassított hátszeles iránytartásra valószínűleg nem vagy felkészülve. Ehhez hátulról be kell dobni valami vonszolandót a vízbe, aminek az ellenállása megfogja a hajó farát. Adja magát egy vödör egy kötélen, de rendszerint nem segít, nem is lassít eléggé, és az első rántásnál leszakad. Ehhez valójában célszerszám (vitorlahorgony) kell, de ezzel a balatoni hajók általában nincsenek felszerelve.

A lassított hátszeles iránytartás nagy hátránya, hogy a hátulról érkező hullámok utolérik a hajót, és rázúdulnak a kokpitre, mert a hajó farát nem hullámtörésre tervezték. A víz ilyenkor becsaphat a kabinba is, ezért simán előfordulhat, hogy be kell kapcsolni a vízpumpát. Ha nincs ilyened, vagy nem működik jól, ne válaszd ezt a megoldást.

Célszerűbb széllel szembe fordulva az orrból hosszú kötélen horgonyt dobni. Azért hosszúval, mert ez biztosítja, hogy a hullámokon emelkedő hajóorr ne tépje fel időről időre a macskát, mert az meggyorsítja a csúszást. Fontos, hogy a horgonykötelet ne csak az egyik orrbikára rögzítsd, hanem legalább még egy ponton, például az árbóctőre. Ha végeztél, próbáld felmérni a csúszásod sebességét: ha még így is aggasztó, kérj segítséget a Balatonhelpen.

Fontos, hogy a művelet közben mindenki legyen mellényben és kikötve. Ilyenkor nincs mese, fel kell venni, és be kell akasztani a hevedereket.

Nem süllyedő, nem tartósan fekvő hajót nem hagyunk el. A hajó cudar állapotában is biztonságot jelent, amennyiben a fejed az ilyenkor szálló vízpermet felett tudod tartani, megakadályozva, hogy az belélegezve a tüdődbe kerüljön.

Ha vízbe kerülsz – ugyancsak a vízpermet miatt – fordíts hátat a szélnek, és takard kézzel a szád és az orrod (ronggyal nem lehet, az a CIA vizes kínzás módszerével egyenértékű). Ne akarj úszni, ne használd az erőd hiábavalóságokra, húzódj össze, hogy a ruhád alatt felmelegedő víz ott is maradjon. Az erődre akkor lesz szükség, amikor megjön a segítség.