Keszthelyi-öböl

A Keszthelyi-öböl egy speciális széljárású terület a Balatonon Keszthely előtt. Itt fordul vissza a Kékszalag mezőnye, miután kelet–nyugati irányban végigment a tavon.

A Keszthelyi-öböl a Balaton legnyugatibb nyúlványa Keszthely előtt. Az öböl vitorlás szempontból arról híres, hogy itt gyakran még akkor is gyenge a szél, ha a nem oly távoli Györöki-öbölben reffelni kell a vitorlákat. És ha ez nem lenne elég, ami szél van, az is zavart és forgolódó. 

A Keszthelyi-öböl egyben a Kékszalag útvonalának legnyugatibb pontja, itt fordulnak vissza kelet felé a hajók, miután a szél függvényében Kenesétől nyugati irányt véve a tihanyi csövön át végigszáguldották vagy poroszkálták a tavat. 

Ebből az egybeesésből aztán gondok is akadnak. A keszthelyi bójához ugyanis jellemzően este, sötétben érkezik a Kékszalag reggel Füredről, a keleti medencében elrajtolt mezőnyének zöme. Ez azt jelenti, hogy a hajók egy része még befelé megy, míg a többiek már kifelé tartanak, és mindenki fáradt meg ideges, miközben a szél alig vagy összevissza fúj, és a sötétben a parti fények mellett csak a hajók jelzőfényei látszanak. 

Ráadásul az öböl bejáratát kiterjedt nádas határolja, ami mellett a nagyobb merülésű hajók tőkesúlya könnyen az iszapba ragadhat. Ez nem a déli parti homok, amit azonnal észrevesz (de már későn) az ember, hanem iszap, amibe az óvatlan hajós szépen lassan belelavírozza magát, ahogy a többieket kerülgeti. Ki lehet szabadulni belőle, de értékes perceket visz el.