Hajóosztályok

Hajóosztály néven illetjük a teljesen vagy nagyjából egyforma hajók csoportjait. Hajóosztályok azért jönnek létre, hogy legyen értelme egymás között versenyezni.

Egyforma vagy nagyjából egyforma hajók csoportjait hajóosztályoknak nevezzük. Létrejöttük célja, hogy egy-egy ilyen csoportnak versenyeket lehessen hirdetni vagy több – eltérő képességű, pl. elméleti sebességű – hajóosztályt felvonultató versenyen hajóosztályokként lehessen eredményt hirdetni. 

Vannak hajótípusok, amelyekből sok van a Balatonon, értelemszerű, hogy belőlük egy-egy hajóosztály alakuljon. A hajóosztályok létrejöttét a Magyar Vitorlás Szövetség ismeri el. Bajnokságot csak olyan hajóosztályban lehet rendezni, amelyben legalább 6 hajó versenyez. 

A hajóosztályok előírásait, azaz annak leírását, hogy milyennek kell lennie egy az osztályba tartozó hajónak, ugyancsak a Magyar Vitorlás Szövetség hagyja jóvá és módosíthatja. Az osztályelőírások betartását a versenyek előtt osztályellenőrök végzik el. 

Vannak osztályok, amelyek osztályelőírásai nagyon részletesek és szigorúak, ezekben csaknem egyformák a hajók, így mindenki biztos lehet benne, hogy a győzelem nem a hajó miatt született, hanem a győztes csapat tudása miatt. Ezeket nevezzük One-design osztályoknak. 

Ennek szélsőséges esetei azok a versenyek, ahol a hajókat egyetlen gyártó gyártja, szerelvényezi és vitorlázza fel ugyanolyan felszerelésekkel, hogy ténylegesen teljesen egyformák legyenek. 

Más osztályokban az előírások lazábbak. Az 50-es cirkálók között például vannak olyan hajók is, amelyek vitorlafelülete nem 50 négyzetméter, hanem kisebb, sőt a hajó is kisebb, mert a 40-es években épült néhány olyan 50-es, ami nem az eredeti Seefahrtkreuzer másolata volt, hanem balatoni körülményekre optimalizált kisebb hajó. 

A hajóosztályok mellett az eredmények összehasonlíthatóságát szolgálja a Yardstick számítás. 

A Yardstick számításhoz a létező hajóosztályok mellett a sehova nem sorolható hajókat is méretük és néhány más paraméterük szerint Yardstick osztályokba sorolják, majd elkezdik gyűjteni a versenyeredményeket egy adatbázisba. Ezután a hajók időeredményeit átlagolják, az átlagosan szereplő (fiktív) hajó Yardstick-száma lesz a 100. 

Az ennél lassabb hajók típusonként az eredményükkel arányosan 100-nál nagyobb számot kapnak, a gyorsabbak 100-nál kisebbet. Ezután az újabb versenyeken elért tényleges időeredményüket elosztják a Yardstick-szám századrészével, azaz egy 1-nél valamivel alacsonyabb vagy nagyobb számmal. Így jön ki a számított vagy korrigált idő, ami valamennyire igazságot tesz a hajók között, mert a gyorsabb hajók időeredményét rontja, a lassabbakét javítja. A Yardstick-számokat évente korrigálják az újabb versenyeredmények alapján. 

Hibátlan Yardstick-számítás persze nincs. Vitorlás körökben jól el lehet beszélgetni azon, hogy kié mennyire igazságtalan, vagy ki mit szerelt ki vagy be a hajójába azután, hogy megkapta Yardstick-számot, de a dolognak nincs igazán jelentősége: hajózni és versenyezni jó.