Balatoni vitorlázás

A balatoni vitorlázást 1867-től, a Balaton-Füredi Yacht Egylet megalakításától eredeztetjük, de a vitorlásélet igazán csak a két világháború között lendült fel. A szocializmus hajós élete meglehetősen szánalmasra sikeredett, de a rendszerváltás óta a Balaton igazi vitorlás paradicsommá fejlődött.

A legenda szerint a magyar vitorlásélet egy hírlapi kacsának köszönheti születését, az 1880-as években ugyanis az a hír kapott lábra, hogy Erzsébet királyné voltaképpen szeretne a Balatonon hajókázni. Más sem kellett a magyar főuraknak, azonnal hajókat hozattak a Balatonra, és heves tanulásba kezdtek, hogy lenyomják a királynét. 

Így volt vagy sem, nem tudjuk, az azonban tény, hogy 1867-ben megalakult a Balaton-Füredi Yacht Egylet. A királyné végül persze nem jött a Balatonra hajókázni, a versengés elmaradt, de az 1900-as évek elején már 50-60 hajót tartottak nyilván a Balatonon, többnyire főúri családok kedvtelési célú vitorlázására. 

A versenyélet az 1930-as években pörgött fel, akkoriban érkeztek Magyarországra angol és német cirkálók, illetve indult el a balatoni hajóépítés többnyire angol és német tervezők tervei alapján. Nem véletlen, hogy az első Kékszalagot is 1934-ben rendezték. 

Számos ma is futó balatoni cirkáló épült ezekben az években, lenyűgözően kecses vonalaikkal ma is fontos szereplői a vitorláséletnek. Az 1940-es Kékszalag-győztes Tramontana például vita nélkül ma is az egyik legszebb hajó a tavon. 

A második világháború, majd a kommunisták elitellenes handabandája nem tett jót a magyar vitorláséletnek, számos hajó megsemmisült vagy elhagyatottan rohadt szét a parton. A vitorlázás azonban az átkosban is megtalálta a maga elkötelezett célközönségét, és a Balatonfüredi Hajógyár is elkezdte ontani magából a 16-os, 18-as, 21-es és 24-es modelleket, amiknek a sportértéke meglehetősen szerény volt, de a túravitorlázásnak kétségtelenül komoly lökést adott. 

A klubokban eközben igazi vitorlázógenerációk nőttek fel, a szerény anyagi lehetőségek ellenére a magyar vitorlássport számos meglepően jó eredményt ért el világversenyeken olyan hajóosztályokban, amikben nagyjából egyforma hajók indulhattak. A sportág csúcsteljesítménye a Detre fivérek olimpiai bronzérme volt repülő hollandiban 1980-ban. 

A rendszerváltás után a balatoni vitorlázás lassan, de biztosan fellendült, a magyar vitorlázók már a 90-es évek második felében szép sikereket értek el Európa nagy tavi versenyein, és klubokban is egyre több olimpiai kvótát szerző fiatalt nevelnek fel. Bár a repülő hollandi immár sok éve kikerült az olimpiai hajóosztályok közül, a Majthényi Domokos–Domokos András páros 13 világbajnoki aranya párját ritkító sorozat a vitorlázás történetében. 

A vitorlázókkal együtt fejlődött a sport infrastruktúrája is. A Balatonon az elmúlt két évtizedben számos új kikötő épült, és továbbiak építése van napirenden. A hajók száma is gyarapodik, de a hajósűrűség még nem éri el a több nagy európai tavon mértet, így a Balatonon még nyugodtan lehet senki által nem zavartatva vitorlázni.